Fogalomtár

26 szakkifejezés röviden, ahogy mi használjuk a számításainkban és az ajánlatainkban.

Hőterhelés: Az a hőteljesítmény (kW), amennyit az épület a méretezési napon, −13 °C-on folyamatosan veszít a határoló szerkezeteken, a hőhidakon és a szellőzéssel. Ebből méretezzük a hőszivattyút. Mi az MSZ EN 12831-1 épületszintű módszerével számoljuk, előméretezésként. A számítás menete →
Méretezési külső hőmérséklet: Az a külső hőmérséklet, amelyre a fűtést méretezzük. Hazánkban a település fekvésétől függően −11, −13 vagy −15 °C; mi egységesen −13 °C-kal számolunk. Nem a valaha mért leghidegebb érték: a ritka, hidegebb órákat az épület hőtároló tömege áthidalja.
U-érték (hőátbocsátási tényező): Megmutatja, hány watt hő megy át egy szerkezet 1 m²-én 1 K hőmérséklet-különbség mellett (W/m²K). Minél kisebb, annál jobban szigetel. A 9/2023. ÉKM rendelet követelménye például homlokzati falra 0,24, padlásfödémre 0,17, ablakra 1,1 W/m²K.
Hőhíd: A szerkezet olyan része (csatlakozás, áthidaló, födémszél), ahol a hő könnyebben távozik, mint a környezetében. Épületszintű számításnál egy minden külső határolóra felvett pótlékkal (0,05–0,12 W/m²K) vesszük figyelembe.
Légcsere és filtráció: A szellőzési hőveszteség alapja: a szükséges légcsere (lakóépületre 0,5 1/h) és a nyílászárók tömítetlenségén beszivárgó levegő (filtráció) összege, a 9/2023. ÉKM rendelet szerint. Bodajki esettanulmányunkban (új, jól szigetelt ikerház-lakás) ez a hőterhelés 40%-a, a legnagyobb tétel. Esettanulmány →
Előremenő hőmérséklet: A hőszivattyúból a hőleadók felé induló víz hőmérséklete. Minél alacsonyabb, annál jobb a hatásfok. A gépet a hőleadó szerint 35 °C-ra (padló- és falfűtés), 45 °C-ra (fan-coil) vagy 55 °C-ra (radiátor) méretezzük. Radiátor vagy padlófűtés? →
Hőfoklépcső (ΔT): Az előremenő és a visszatérő víz hőmérsékletének különbsége. A hőszivattyúk névleges adatai 30/35 °C-ra, azaz 5 K-re szólnak (pl. Fisher AQUANOVA); kisebb hőfoklépcsőhöz ugyanahhoz a hőhöz nagyobb vízáram kell (V̇ = Φ ÷ (1,163 × ΔT)) – ezért fontos a beszabályozás.
COP (teljesítménytényező): Egy adott üzemállapotban (pl. A7/W35: +7 °C külső levegő, 35 °C-os víz) hány kWh hőt ad a gép 1 kWh áramból. Pillanatnyi érték; a hideggel és a magasabb vízhőmérséklettel csökken.
SCOP (szezonális teljesítménytényező): A COP egész fűtési idényre vett átlaga (MSZ EN 14825), külön 35 és 55 °C-os alkalmazásra. Az éves áramfogyasztás = éves hőigény / SCOP. Az általunk ajánlott gépeknél a gyártói adatlap szerint 35 °C-on 4,7–5,3, 55 °C-on 3,3–3,9.
Névleges és méretezési teljesítmény: A névleges teljesítmény a katalógus +7 °C-os értéke. A méretezéshez a gyártói adatlap −13 °C-os, a szükséges vízhőmérsékletre vonatkozó teljesítményét használjuk – a Fisher AQUANOVA 12 kW legnagyobb teljesítménye 35 °C-os vízzel +7 °C-on 18,2 kW, −15 °C-on 11,3 kW (gyártói adatlap). Fűtőbetétet a méretezésbe nem számolunk be.
HMV-időmegosztás: Melegvíz-készítés közben a hőszivattyú nem fűt. Ezért a méretezési napon a szükséges fűtőteljesítmény: hőterhelés × 24 / (24 − a melegvíz-készítés órái). Melegvíz-tároló méretezése →
V40: 40 °C-os kevert melegvíz-mennyiség, liter. A zuhanyzás igényét így adjuk meg: alapértékünk 75 liter V40 fejenként naponta egy normál zuhanyzásra.
Moduláció és ütemezés: A modulált gép a kompresszor fordulatszámával szabályozza a teljesítményét. Ha a ház igénye a gép legkisebb teljesítménye alá esik, a gép ki-be kapcsol (ütemez) – ez rontja a hatásfokot és koptat. Ezért nem választunk túlméretezett gépet.
Puffertároló: Fűtővizes tároló, amely biztosítja a gyártó által előírt víztérfogatot, a leolvasztáshoz szükséges hőt és a hosszabb, egyenletes kompresszorjárást. Sorosan bekötve csak víztérfogatot ad, párhuzamosan (hidraulikus váltóként) a gépet a fűtőkörökről is leválasztja. A kulcsrakész ajánlatban a gép legkisebb teljesítményéből méretezzük; a bekötés módját a rendszer dönti el.
Leolvasztás: Fagypont körüli, párás időben a kültéri hőcserélőre dér rakódik; a gép időnként néhány perc alatt leolvasztja, a fűtővízből visszavett hővel. Ilyenkor gőzölhet a kültéri egység – ez normális. Hőszivattyú télen →
Monoblokk: A teljes hűtőkör a kültéri egységben van, a házba fűtővíz megy. Nincs helyszíni hűtőköri szerelés, de a kültéri vízkört fagy ellen védeni kell (glikol vagy áram nélkül működő ürítőszelep).
Split: A hűtőkör kültéri és beltéri egységre osztott, a kettőt hűtőközeg-vezeték köti össze; a vízkör a fűtött térben marad, így nincs fagyveszély. A hűtőköri szereléshez F-gáz képesítés kell.
R290 és R32 hűtőközeg: Az R290 (propán) természetes hűtőközeg, GWP 3, és akár 70 °C-os vizet is tud (az AQUANOVA a gyártói adatlap szerint legfeljebb 70 °C-ot) – régi radiátoros rendszernél előny; gyúlékony, ezért biztonsági zónát kell tartani. Az R32 elterjedt, jó hatásfokú, GWP 675, split kivitelben is elérhető. 2027-től az új, 12 kW-ig terjedő split és az 50 kW-ig terjedő monoblokk levegő-víz hőszivattyúk már csak 150 alatti GWP-jű hűtőközeggel hozhatók forgalomba (2024/573/EU); a meglévő R32-es gépek tovább használhatók és szervizelhetők.
Bivalens pont és hibrid rendszer: Hibrid rendszerben a hőszivattyú mellett gázkazán is van; a bivalens pont az a külső hőmérséklet, ami alatt a kazán átveszi vagy kiegészíti a fűtést. A hibrid változatot egyedi rendszertervben számoljuk. Hibrid rendszer →
Hidraulikus beszabályozás: Annak beállítása, hogy minden radiátor és fűtőkör pontosan a számított vízáramot kapja. Enélkül a távoli szobák hidegek maradnak, és a gépet feleslegesen magasabb hőfokra kell állítani. Hidraulikus beszabályozás →
Fűtési görbe: Időjárás-követő szabályozás: megadja, hogy adott külső hőmérsékletnél milyen vízhőmérsékletet készítsen a gép. Enyhébb időben hidegebb vizet – így a gép az idény nagy részében a méretezési hőfok alatt, jó hatásfokkal dolgozik.
Harmatpont és látens hő: A harmatpont az a hőmérséklet, ahol a levegő párája kicsapódik (26 °C-os, 55%-os levegőnél 16,3 °C, Magnus-összefüggés). Felületi hűtésnél a padló nem hűlhet ez alá. A látens hő a pára elvonásához szükséges hő – ezt fan-coil vagy párátlanító viszi el. Hűtés hőszivattyúval →
Hangteljesítmény és hangnyomás: A hangteljesítmény (L_W) a gép saját zajkibocsátása; a hangnyomás (L_p) az, amit adott pontban – például a szomszéd ablakánál – hallunk. A távolság kétszerezése 6 dB csökkenést, egy fal 3 dB növekedést jelent (Lp = L_W + 10·lg(Q / 4πr²)). Zajszámítás →
VDI 2035: A fűtővíz minőségének általánosan használt szakmai irányelve: keménység, vezetőképesség, pH. A hőszivattyú lemezes hőcserélője érzékeny a vízkőre és az iszapra; mindig a gép gyártójának előírása az irányadó. Fűtővíz-minőség →
SG-Ready: Szabványos vezérlőbemenet, amellyel a napelemes inverter vagy energiamenedzser jelezheti a többlettermelést; a gép ilyenkor feljebb fűti a melegvíz-tárolót vagy a puffert, így a saját áramot hőként tárolja.
H-tarifa: Hőszivattyús fűtéshez igényelhető kedvezményes villamosenergia-tarifa külön mérővel, a fűtési idényre. A feltételeket a szolgáltató határozza meg; a mérőhelyet a projekt elején érdemes igényelni.