Esettanulmány: egy bodajki új ikerház hőterhelése – kalkulátor kontra gépészeti terv
Egy 90 m²-es, új bodajki ikerház-lakás hőterhelése: 3,85–4,14 kW a kalkulátorral, 4,2 kW a gépészeti tervben. Mitől függ az eltérés, és melyik gép kell?
Egy kalkulátor annyit ér, amennyire egy valódi, megtervezett házon is megállja a helyét. Ezért a kalkulátorunkat egy engedélyezési tervvel rendelkező új lakáson ellenőriztük, és az eredményt összevetettük a gépészeti tervező számításával.
Az épület
- Helyszín: Bodajk, 8 lakásos lakópark – földszintes, „U” alaprajzú ikerházak, épületenként 2 lakás.
- Egy lakás: 90,1 m² fűtött alapterület, 2,66 m belmagasság (239,7 m³), fűtetlen padlás, talajon fekvő padló.
- Szerkezetek (a tervdokumentáció szerint): külső fal U = 0,19 W/m²K, padlásfödém U = 0,13 W/m²K, padló U = 0,33 W/m²K; korszerű, légzáró nyílászárók.
- Gépészet a terv szerint: minden helyiségben padlófűtés 35/30 °C-os hőfoklépcsővel, levegő-víz hőszivattyú lakásonként.
- Energetikai besorolás: az épület a 2023-as követelményrendszer szerint „A” osztályú, közel nulla energiaigényű.
A számítás lépései
Méretezési külső hőmérséklet −13 °C, belső 21 °C (ΔT = 34 K). Az ikerház-lakásnak 3 szabad homlokzata van (a negyedik a szomszéd lakással közös); összevetésként a 4 szabad oldalú esetet is kiszámoltuk.
| Lépés | 3 szabad oldal | 4 szabad oldal |
|---|---|---|
| Külső falak | 75,3 m² × 0,19 × 34 K = 0,49 kW | 107,9 m² → 0,70 kW |
| Nyílászárók | 22,5 m² × 1,0 × 34 K = 0,77 kW | 0,77 kW |
| Padlásfödém | 90,1 m² × 0,13 × 0,9 × 34 K = 0,36 kW | 0,36 kW |
| Padló a talaj felé (EN ISO 13370) | 90,1 m² × 0,216 × 0,47 × 34 K = 0,31 kW | U_equiv 0,234 → 0,34 kW |
| Hőhidak (0,05 W/m²K minden külső határolóra) | 0,38 kW | 0,43 kW |
| Szellőzés: 0,34 × (0,5 + 0,06) 1/h × 239,7 m³ × 34 K | 1,55 kW | 1,55 kW |
| Méretezési hőterhelés | 3,85 kW (42,7 W/m²) | 4,14 kW (45,9 W/m²) |
A falat külső méretekkel (MSZ EN 12831-1), a födémet és a padlót belső méretekkel (9/2023. ÉKM) vettük figyelembe. A nyílászáró-felületet a kalkulátor a „sok üvegfelület” profilból becsülte (22,5 m²); ez a tétel tehát nem a tervből származik, a többi szerkezeti adat igen.
Összevetés
| Módszer | Hőterhelés |
|---|---|
| Gépészeti terv – MSZ 04-140/3:1987 (2012-ben visszavont szabvány) | 4,2 kW |
| Kalkulátorunk – MSZ EN 12831-1:2017 + 9/2023. ÉKM légcsere | 3,85 kW (3 oldal) / 4,14 kW (4 oldal) |
| Összevetésként: MSZ EN 12831-1:2017, hőtermelő-szintű légcserével (n = 0,5, filtráció nélkül) | 3,68 kW / 3,97 kW |
A tervezői érték és a kalkulátor eredménye között legfeljebb 8,3% az eltérés (4,2 kW vs. 3,85 kW). A kalkulátor a hazai jogszabály szerinti légcserével (szükséges légcsere + a nyílászárók filtrációja) számol, ezért óvatosabb, mint a szabvány hőtermelő-szintű légcseréje.
Mit tanulunk belőle?
- Egy jól szigetelt új háznál a szellőzés a legnagyobb tétel: itt a hőterhelés 40%-a (1,55 ÷ 3,85). A falak, a födém és a padló együtt sem érik el.
- Az ablak fontosabb, mint a fal: 22,5 m² ablak többet veszít, mint 75 m² fal.
- A négyzetméteres ökölszabály itt is félrevisz: „100 W/m²” ezen a lakáson 9 kW-ot adna – több mint kétszer annyit, mint ami kell.
Melyik gép kell?
A kalkulátor a padlófűtés (35 °C-os víz) és 4 fő melegvize alapján:
- a melegvíz-készítés idejével megnövelt igény: 4,30 kW (3 oldal) / 4,62 kW (4 oldal);
- elsődleges gép: 6 kW-os R32 monoblokk – −13 °C-on, 35 °C-on 5,43 kW;
- alternatíva: 8 kW-os R290 monoblokk – −13 °C-on 6,10 kW;
- melegvíz-tároló 300 liter, puffer 100 liter.
A gép fűtőbetét nélkül, egyedül fedezi a méretezési napot, a melegvíz-készítéssel együtt. Külön százalékos tartalékot nem számolunk – a nagyobb gép ennél a lakásnál csak többet kapcsolgatna.
A számítás menetéről részletesen: Hőterhelés-számítás és gépméretezés. Miért nem elég a négyzetméter: Hőterhelés-számítás: miért nem elég a négyzetméter?
Gyakori kérdések
Miért nem pontosan ugyanannyi a két eredmény?
Mert más módszerrel készültek. A gépészeti terv a korábbi MSZ 04-140/3:1987 szabvány szerint számolt (ezt a szabványt 2012-ben visszavonták), a kalkulátor a hatályos MSZ EN 12831-1:2017 épületszintű módszerével és a 9/2023. ÉKM rendelet hazai légcsere-értékeivel. Ezen felül a kalkulátornál az ablakfelületet becsültük, nem a tervből vettük. A két eredmény eltérése így is legfeljebb 8,3% (4,2 kW vs. 3,85 kW).
Mekkora gép kell egy ilyen lakáshoz?
A kalkulátor szerint a legkisebb megfelelő gép egy 6 kW-os R32 monoblokk: −13 °C-on, 35 °C-os padlófűtési vízzel 5,43 kW-ot ad, ami fedezi a melegvíz-készítés idejével megnövelt 4,30–4,62 kW-os igényt – fűtőbetét nélkül. Alternatívaként egy 8 kW-os R290 gép is megfelel.
Miért nem választunk nagyobb gépet a biztonság kedvéért?
Mert a túlméretezett gép az idény nagy részében sűrűn ki-be kapcsol, rosszabb hatásfokkal dolgozik és gyorsabban kopik. A számítás nem tartalmaz külön százalékos tartalékot: a gépnek a −13 °C-os méretezési napon, a melegvíz-készítéssel együtt kell fedeznie az igényt, és ennél nagyobb gépet nem választunk.
Kapcsolódó cikkek
Wekerle Plusz otthonfelújítás hőszivattyúval: így jön ki a 30% megtakarítás
Az október 27-i bejelentés után: mit mér a 30%-os feltétel, hogyan számol a tanúsító a hőszivattyúval, és elég-e a radiátoros ház 55 °C-os előremenője.
Mekkora melegvíz-tároló kell hőszivattyúhoz? Méretezés lépésről lépésre
Hány literes tároló kell 2, 4 vagy 6 főre, miért 55 °C-ra méretezünk, mekkora csőkígyó kell, és hogyan nő tőle a hőszivattyú mérete – számpéldával.
Hőterhelés-számítás: miért nem elég a négyzetméter?
Azonos alapterületű házak hővesztesége a szerkezettől és a légcserétől függően nagyon eltér. Mit számol a hőterhelés-számítás, és miért ezen múlik a gép mérete?