Hűtés hőszivattyúval: padlóhűtés vagy fan-coil, és mekkora a nyári terhelés?

A levegő-víz hőszivattyú nyáron megfordítja a körfolyamatot, és hideg vizet készít. Hogy ebből jó hűtés lesz-e, azt nem a gép dönti el, hanem az, hogy mennyi hőt és mennyi párát kell elvinni, és milyen hőleadón keresztül.

Mi terheli a házat nyáron?

A nyári hőterhelés két részből áll:

• Érezhető hő – ez emeli a hőmérsékletet: a falakon, a tetőn és az ablakokon átjutó hő, a napsugárzás az üvegfelületeken, a beszellőző meleg levegő, valamint a lakók és a készülékek hője.
• Látens (rejtett) hő – ez a pára: a beszellőző nedves levegő és a lakók párakibocsátása. Ez nem emeli a hőmérsékletet, de a fülledtség érzetét adja, és el kell vinni.

A kettő összege a nyári méretezési terhelés. Nagy tényező a napsugárzás: ugyanaz a ház külső árnyékolással töredékét kapja annak, amit árnyékolás nélkül.

Egy valós példa: a bodajki ikerház 90 m²-es lakásaira a gépészeti terv – korszerű nyílászárókkal és külső árnyékolással – lakásonként 3,3 kW nyári hőterhelést számolt (36,6 W/m²). Lásd az esettanulmányt.

Padlóhűtés: csendes, de korlátos

• Teljesítmény: a rétegrendtől és a harmatponttól függ – a tervező számolja.
• Vízhőmérséklet: a harmatpont fölött.
• Komfort: huzatmentes, csendes, egyenletes.
• Korlát: a párát nem vonja el. Ehhez felületi hűtés mellé fan-coil vagy külön párátlanító kell – a méretezésnél ezt mindig rögzítjük.

Harmatpont-számítás röviden

A harmatpont a Magnus-összefüggéssel számolható. 26 °C-os, 55% relatív páratartalmú szobalevegőnél:

γ = ln(0,55) + 17,62 × 26 / (243,12 + 26) ≈ 1,10 → T_harmat = 243,12 × γ / (17,62 − γ) ≈ 16,3 °C

A padló felülete ezért nem hűlhet 16,3 °C alá. A vezérlés a páratartalom alapján emeli az előremenő vízhőmérsékletet.

Fan-coil: erőteljes hűtés és párátlanítás

• Vízhőmérséklet: hidegebb víz (a gyártók 7/12 °C-ra adják meg a hűtőteljesítményt).
• Teljesítmény: nagy, gyorsan reagál, és párátlanít (a hőcserélőn kicsapódik a pára).
• Kell hozzá: kondenzvíz-elvezetés és páradiffúzió-zárt csőszigetelés – különben a hideg csöveken is kicsapódik a pára.

A gép hűtőteljesítménye

A gép hűtőteljesítményét a gyártói adatlap 35 °C-os külső hőmérsékletre adja meg – a Fisher e-HeatR R32 monoblokk például két vízhőmérsékletre: 18/23 °C-ra (felületi hűtés) és 7/12 °C-ra (fan-coil). A tervezett hőleadóhoz tartozó ponton ellenőrizzük, hogy a gép fedezi-e a terhelést – fan-coilnál az érezhető és a látens terhelés összegét. Ha a hűtési igény nagyobb, mint a fűtési, a hűtés határozza meg a gép méretét – ezt a tervezéskor mindkét irányban ellenőrizzük.

Mit érdemes eldönteni a tervezéskor?

1. Kell-e hűtés, és melyik helyiségekben? A hűtött terület és az üvegfelületek határozzák meg a terhelést.
2. Külső árnyékolás: a leghatékonyabb „hűtőgép” – a nyári terhelést a töredékére csökkentheti.
3. Hőleadó: padló/fal/mennyezet csendes alaphűtésnek, fan-coil a csúcsra és a párátlanításra.
4. Csőszigetelés: hűtésnél páradiffúzió-zárt – utólag drága javítani.

A hűtés tervezése része a hőszivattyús fűtés-hűtés szolgáltatásnak.