Hőterhelés-számítás: miért nem elég a négyzetméter?
Azonos alapterületű házak hővesztesége a szerkezettől és a légcserétől függően nagyon eltér. Mit számol a hőterhelés-számítás, és miért ezen múlik a gép mérete?
Hőszivattyú méretezés: mekkora, hány kW-os hőszivattyú kell?
A hőszivattyút nem a négyzetméterre, hanem a ház hőveszteségére kell méretezni: a gépnek a méretezési napon (−13 °C) egyedül kell fedeznie a fűtést és a melegvizet. Két levezetett számpéldánkban a fajlagos hőterhelés 42,7, illetve 78 W/m² – 1,8-szoros a különbség.
- Hőterhelés-számítás az MSZ EN 12831-1 szerint, −13 °C-ra
- A gyártó −13 °C-on mért teljesítménye számít, nem a névleges
- Se kisebb, se nagyobb: a túlméretezett gép is rossz
Két levezetett számpélda
| Épület | Hőterhelés | Fajlagos |
|---|---|---|
| Új ikerház-lakás, 90 m², padlófűtés (esettanulmány) | 3,85 kW | 42,7 W/m² |
| 120 m², 1990-es évek eleje, eredeti állapot (főoldali példa) | 9,42 kW | 78 W/m² |
Mindkettő az MSZ EN 12831-1 szerint, −13 °C-ra, tételesen levezetve. A saját házad értéke a saját szerkezeteidből számolható – ezért nem adunk „négyzetméteres” kW-sávot.
Hogyan méretezünk?
- Hőterhelés-számítás az MSZ EN 12831-1 szerint: falak, ablakok, födém, padló (MSZ EN ISO 13370), hőhidak és szellőzés (9/2023. ÉKM rendelet) külön tételként, −13 °C-ra (a budapesti méretezési érték az MSZ 04-140-3 zónatérképe szerint; az ország más részein −15 vagy −11 °C), 21 °C belső hőmérsékletre.
- Vízhőmérséklet a hőleadók szerint: nálunk padló- és falfűtés 35 °C, fan-coil 45 °C, radiátor 55 °C.
- Melegvíz-igény: a melegvíz-készítés ideje alatt a gép nem fűt, ezért a méretezési napon ezt is beszámítjuk.
- Gépválasztás a gyártó −13 °C-ra vonatkozó teljesítményéből – nem a +7 °C-os névleges értékből –, fűtőbetét nélkül.
Egy példa
Egy 120 m²-es, 1990-es évek elején épült, eredeti állapotú ház hőterhelése 9,42 kW (78 W/m²). A melegvíz-készítéssel együtt a kalkulátor szerint 9,9 kW-os gép kell – háromfázisú betáppal egy 14 kW-os AQUANOVA vagy egy 16 kW-os split felel meg, egyfázisú betápra ennél a háznál teljesítménybővítés szükséges.
A teljes levezetés lépésenként →
Frissítve: 2026. október 19.
Gyakori kérdések
Hány kW-os hőszivattyú kell egy 100 m²-es házhoz?
Négyzetméterből nem határozható meg: a szerkezetek és a légcsere döntik el. Két levezetett, MSZ EN 12831-1 szerinti számpéldánkban egy új, 90 m²-es ikerház-lakás hőterhelése 3,85 kW (42,7 W/m²), egy 120 m²-es, 1990-es évek eleji, eredeti állapotú házé 9,42 kW (78 W/m²). A pontos értéket hőterhelés-számítással határozzuk meg.
Mekkora hőszivattyú kell 150 m²-re?
Ugyanígy a számított hőterhelés dönti el. A fenti két fajlagos értékkel 150 m²-re 6,4, illetve 11,7 kW adódna – de a saját ház értéke csak a saját szerkezeteiből számolható.
Mi történik, ha túl kicsi a gép?
Hidegben nem fűt ki, és az elektromos rásegítő fűtőbetét is üzemel, amely 1 kWh áramból csak 1 kWh hőt ad. Mi úgy méretezünk, hogy a gép −13 °C-on, a melegvíz-készítés idejével együtt, fűtőbetét nélkül is fedezze az igényt.
Miért rossz a túl nagy gép?
Drágább, és az idény nagy részében sokat ki-be kapcsol (ütemez), ami rontja a hatásfokot és a gép élettartamát. A legkisebb megfelelő gép a jó választás.
Számít a radiátor vagy a padlófűtés?
Igen. Mi padlófűtéshez 35 °C-ra, radiátorhoz 55 °C-ra méretezzük a gépet – a gép teljesítménye magasabb vízhőfokon kisebb (a Fisher AQUANOVA EVO 2 12 kW az adatlapi görbéből számolva −13 °C-on 35 °C-os vízzel 9,98 kW-ot, 55 °C-ossal 8,93 kW-ot ad), ezért radiátoros háznál az 55 °C-os, −13 °C-ra vonatkozó adattal ellenőrzünk.
Olvass tovább a témában
Esettanulmány: egy bodajki új ikerház hőterhelése – kalkulátor kontra gépészeti terv
Egy 90 m²-es, új bodajki ikerház-lakás hőterhelése: 3,85–4,14 kW a kalkulátorral, 4,2 kW a gépészeti tervben. Mitől függ az eltérés, és melyik gép kell?
Mekkora melegvíz-tároló kell hőszivattyúhoz? Méretezés lépésről lépésre
Hány literes tároló kell 2, 4 vagy 6 főre, miért 55 °C-ra méretezünk, mekkora csőkígyó kell, és hogyan nő tőle a hőszivattyú mérete – számpéldával.