Fűtővíz-minőség hőszivattyúnál: keménység, vezetőképesség, pH – és miért fontos
A hőszivattyú hőcserélője érzékeny a vízkőre, az iszapra és a korrózióra. Mit ír elő a VDI 2035, mikor kell lágyítás, és mit mérünk feltöltéskor?
A hőszivattyú hőcserélője vékony, sűrű csatornás lemezes hőcserélő – sokkal érzékenyebb, mint egy régi öntöttvas kazán. A rossz fűtővíz három úton árt:
- vízkő – a hőcserélő falán lerakódva rontja a hőátadást;
- iszap és magnetit – a régi csövekből leváló korróziótermék eltömi a csatornákat;
- korrózió – az oxigén és az oldott sók a fémalkatrészeket támadják.
Az eredmény rosszabb hatásfok, hibaüzenet, rosszabb esetben hőcserélő-csere – és garanciavesztés, mert a gyártók a vízminőséget előírják.
Mit ír elő a VDI 2035?
A német VDI 2035 irányelv a fűtővíz minőségének általánosan használt szakmai alapja; az irányadó mindig a hőszivattyú gyártójának előírása.
- Keménység (1. rész): a megengedett összkeménység a rendszer teljesítményétől és a fajlagos víztérfogattól függ. Például 50 kW alatt, 20 l/kW alatti víztérnél legfeljebb 16,8 °dH; nagyobb víztérfogatnál szigorúbb a határ, mert több vízkő kerül a rendszerbe.
- Sószegény üzem: a vezetőképesség 10–100 µS/cm – sok hőszivattyú-gyártó ezt ajánlja.
- pH: a gyártó által előírt tartományban (alumínium alkatrésznél alacsonyabb felső határ is lehet).
Mindig a gép gyártójának előírása az irányadó – ha szigorúbb, azt tartjuk be.
Mit csinálunk feltöltéskor?
- Régi rendszernél átmosás – a lerakódott iszapot és magnetitet kiöblítjük. Az átmosás az ajánlatban külön tétel, mert a terjedelme a hálózat állapotától függ.
- Mágneses iszapleválasztó és szűrő a hőszivattyú elé – ez a maradék szennyeződést folyamatosan kifogja.
- A töltővíz mérése: keménység és vezetőképesség, az eredményt a gyártói előírással vetjük össze.
- Kezelés, ha kell: lágyítás vagy sótalanítás (patronos töltőegységgel).
- Zárt rendszer, jó légtelenítés: a nyitott tágulási tartályos régi rendszert zárttá alakítjuk, mert azon át folyamatosan oxigén jut a vízbe.
- Dokumentálás: a töltővíz adatait az átadási jegyzőkönyvbe írjuk – a garancia érvényesítéséhez is kellhet.
Mikor gyanakodj?
- gyakran kell utántölteni (szivárgás vagy tágulási tartály);
- a szűrő vagy az iszapleválasztó gyorsan megtelik;
- a gép magas nyomás- vagy áramlási hibát jelez;
- a fűtővíz sötét, zavaros.
Ezek mind arra utalnak, hogy a vízminőséget és a rendszert érdemes átnézni. A vízkezelés a kivitelezésünk része; régi rendszer bekötésénél erről lásd még: 10 hiba, amelyet a hőszivattyú telepítésénél el kell kerülni.
Gyakori kérdések
Feltölthetem a rendszert csapvízzel?
A csapvíz megfelelhet, ha a keménysége és a vezetőképessége a gyártói határ alatt van. Régi, nagy víztérfogatú rendszernél vagy kemény víznél viszont lágyított vagy sótalanított vízzel töltünk. A döntéshez megmérjük a töltővíz keménységét és vezetőképességét, és a gyártói előírással vetjük össze.
Mi az a sószegény (sótalanított) üzem?
Olyan töltővíz, amelyből az oldott sók nagy részét eltávolították, így a vezetőképessége alacsony (10–100 µS/cm). Kevesebb benne a vízkőképző és a korróziót segítő anyag. Sok hőszivattyú-gyártó ezt ajánlja vagy írja elő.
Kell-e utántölteni, és mivel?
Egy tömör rendszer alig fogyaszt vizet. Ha gyakran kell utántölteni, az szivárgásra vagy a tágulási tartály hibájára utal – ezt meg kell keresni, mert minden friss víz újabb vízkövet és oxigént visz a rendszerbe. Az utántöltő víz minőségére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a töltővízre.