Hőszivattyús fűtés-hűtés családi házakba

A hőszivattyú nem termeli, hanem átemeli a hőt: a kültéri levegőből vonja el, és a fűtési víznek adja át. Az ehhez szükséges munkát a kompresszor végzi – a Fisher AQUANOVA 12 kW például 35 °C-os vízzel 1 kWh áramból +7 °C-on 3,91–5,22, −7 °C-on 3,11–3,96 kWh hőt ad (gyártói adatlap). A kulcsszó a hőmérséklet-emelés: minél kisebb a különbség a külső levegő és a fűtővíz között, annál kevesebb munka kell. Ebből következik minden, ami egy jó hőszivattyús rendszert megkülönböztet egy rossztól.

Négy dolog dönti el, hogy jól működik-e

1. Méretezés. A gépnek a −13 °C-os méretezési külső hőmérsékleten és a szükséges vízhőmérsékleten, fűtőbetét nélkül kell hoznia a ház hőigényét – nem a katalógus +7 °C-on mért névleges értékén. A hőigényt az MSZ EN 12831 módszerével számolt hőterhelésből határozzuk meg.
2. Előremenő vízhőmérséklet. A Fisher AQUANOVA 12 kW SCOP-ja 35 °C-on 4,68, 55 °C-on 3,59 (gyártói adatlap). A hőleadókat ezért úgy választjuk, hogy a ház a lehető legalacsonyabb hőfokon kifűthető legyen.
3. Hidraulika. A hőszivattyú kis hőfoklépcsővel dolgozik (a gyártói névleges pont pl. 30/35 °C, azaz 5 K), ezért ugyanahhoz a teljesítményhez nagyobb vízáram kell (V̇ = Φ ÷ (1,163 × ΔT)). Csőméret, puffertároló, szivattyúk és beszabályozás – ezeken múlik, hogy a számolt teljesítmény el is jut a szobákba.
4. Szabályozás. Időjárás-követő fűtési görbe, a lehető legkevesebb ki-be kapcsolás, és a használati melegvíz okos ütemezése.

Hőleadó, vízhőmérséklet, hatásfok

Hőleadó	Méretezési előremenő nálunk	Gyártói SCOP (MSZ EN 14825, átlagos éghajlat) – Fisher AQUANOVA 8–14 kW
Padló- vagy falfűtés	35 °C	4,68–5,26
Radiátoros vagy vegyes rendszer	55 °C	3,55–3,86
55 °C-nál magasabb igény	–	itt előbb a hőigényt csökkentjük, vagy hibrid rendszert javaslunk

A gépet a hőleadó típusa szerint 35 °C-ra (padló- és falfűtés), 45 °C-ra (fan-coil) vagy 55 °C-ra (radiátoros vagy vegyes rendszer) méretezzük; 55 °C felett csak a 70 °C-ig működő R290 gép jöhet szóba, egyedi gépkiválasztással. A gyártói SCOP szabványos körülményekre vonatkozik; a valós éves átlag a beszabályozástól és a használattól függően ennél kisebb lehet. A számok géptípustól és épülettől függnek, de az arány mindig ugyanaz: a hatásfokot a hőleadók döntik el, nem a gép márkája.

A gép kiválasztása

• Monoblokk vagy split. A monoblokk hűtőköre gyárilag zárt, de a fűtővíz kimegy a kültéri egységig – fagyvédelmet kell tervezni (glikolos kör vagy ürítőszelepek). A splitnél a víz a házban marad, a hűtőközeg-vezetéket F-gáz képesítésű szakember szereli. Részletesen: Milyen hőszivattyút válasszak?
• Hűtőközeg. Az R290 (propán) természetes, nagyon alacsony klímahatású (GWP 3), és akár 70 °C-os vízhőmérsékletet is elér (az AQUANOVA a gyártói adatlap szerint legfeljebb 70 °C-ot) – régi radiátoros rendszernél előny; 55 °C felett egyedi gépkiválasztással. Az R32 elterjedt, jó hatásfokú, split kivitelben is elérhető.
• Modulációs tartomány. A gép legkisebb teljesítménye legyen elég alacsony ahhoz, hogy tavasszal és ősszel ne ütemezzen.
• Zaj. A hangnyomást a tényleges elhelyezési távolságra számoljuk, a szomszéd felé is.
• Villamos betáp. A gép villamos teljesítményigénye és a fázisszám (1 vagy 3) meghatározza, kell-e teljesítménybővítés – ezt korán egyeztetni kell a szolgáltatóval.

Használati melegvíz

A melegvizet a hőszivattyú egy hőszivattyúhoz tervezett, nagy hőcserélő-felületű tárolóban készíti. A hagyományos, kazánhoz való tároló kis csőkígyója hőszivattyúval nem viszi át a teljesítményt, a víz lassan és rosszabb hatásfokkal melegszik fel.

• Tárolóméret: a lakók számától és a szokásoktól függ. Alapértékünk napi egy zuhanyzással számolva 1–3 főre 200, 4–5 főre 300, 6 főre 400 liter; a kádas fürdés vagy a több egyidejű zuhany ezt jelentősen növelheti.
• Hőmérséklet: a tárolót 55 °C-os tárolási hőmérsékletre méretezzük; ennél melegebb állandó tárolás rontja a hatásfokot.
• Legionella elleni védelem: a tárolót a vezérlés rendszeresen (pl. hetente) 60 °C fölé fűti termikus fertőtlenítéssel.
• Prioritás: melegvíz-készítés közben a fűtés rövid időre szünetel. Ezt az időt a gép méretezésénél a méretezési napra (−13 °C) is beszámítjuk, ezért a komfortban nem érezhető.

Hűtés

A levegő-víz hőszivattyú nyáron megfordítja a körfolyamatot, és hideg vizet állít elő. Kétféleképpen használjuk:

• Felületi hűtés (padló, fal, mennyezet): a harmatpont fölötti hőmérsékletű előremenő víz, huzatmentes, csendes. Teljesítményét a felület és a harmatpont korlátozza, ezért harmatpont-figyelés kell, hogy a felületen ne csapódjon ki pára. A levegő páratartalmát a felületi hűtés nem vonja el: ehhez fan-coil vagy külön párátlanító kell mellé.
• Fan-coil: hidegebb víz (a gyártók a hűtőteljesítményt 12/7 °C-ra adják meg, pl. Fisher AQUANOVA), erőteljes hűtés és párátlanítás. Kondenzvíz-elvezetés és páradiffúzió-zárt csőszigetelés kell hozzá.

A hűtést érdemes a tervezéskor eldönteni: utólag a hőleadók és a csőszigetelés átalakítása drága.

Kinek érdemes?

• Új építésnél – alacsony hőigény, padlófűtés: a hőszivattyú itt a legjobb választás.
• Felújítás előtt – most dől el a hőleadók és a csövezés; semmit nem kell kétszer megcsinálni. Lásd: Hőszivattyú felújítás előtt
• Elavult gázkazán cseréjénél – számítással eldönthető, hogy tisztán hőszivattyú, vagy hibrid rendszer a jobb.
• Ha hűtés is kell, és nem akarsz külön klímarendszert.
• Napelemmel – a nyári hűtés és a melegvíz nagyrészt saját áramból mehet. Lásd: Napelem és hőszivattyú

Kérj felmérést – a házadra számolunk, nem négyzetméterre. Hogy hogyan, azt itt mutatjuk meg lépésenként.