Működik a hőszivattyú mínusz 15 fokban is?
A levegő-víz hőszivattyú a legnagyobb hidegben is fűt, de a hatásfoka csökken. Elmagyarázzuk, miért, mire való a leolvasztás, és hogyan kell ehhez méretezni.
A hőszivattyú a kültéri levegőből vonja el a hőt – érthető a kérdés, hogy mi történik, amikor kint mínusz 10–15 fok van. A rövid válasz: fűt, de a hatásfoka alacsonyabb, ezért a tervezésnél erre a helyzetre kell méretezni.
Hogyan tud hőt nyerni a hideg levegőből?
A hűtőkörben keringő hűtőközeg alacsonyabb hőmérsékleten párolog el, mint a kinti levegő, így mínuszokban is képes hőt felvenni. A kompresszor ezt a hőt magasabb hőmérsékletre emeli, és átadja a fűtési víznek.
Mi változik a nagy hidegben?
- A hatásfok (COP) csökken: minél nagyobb a különbség a külső levegő és a fűtővíz hőmérséklete között, annál több munkát kell végeznie a kompresszornak.
- A leadott teljesítmény is csökkenhet: a gép névleges teljesítménye +7 °C-os külső hőmérsékletre vonatkozik (pl. Fisher AQUANOVA: A7/W30-35), ezért a méretezésnél a méretezési külső hőmérsékleten mért teljesítményt kell figyelembe venni.
- Leolvasztás: párás, fagypont körüli időben a kültéri egységen dér képződik, amit a gép időnként leolvaszt. Ez rövid időre elvesz a fűtésből, de normális működés.
Mitől lesz jó a rendszer télen is?
- Helyes méretezés a hőterhelés-számítás alapján, a gép hidegben mért teljesítményére.
- Alacsony előremenő hőfok: minél kisebb vízhőmérséklet elég a házhoz, annál jobb a hatásfok hidegben is – erről szól a radiátor és padlófűtés kérdése.
- Jó elhelyezés: a kültéri egység kapjon elég levegőt, a leolvadó víz el tudjon folyni, és ne fújja be a hó.
- Beszabályozott rendszer: hogy ne kelljen feleslegesen magas hőfokot tartani.
A skandináv példa
Az észak-európai országokban – ahol a telek hidegebbek, mint nálunk – kifejezetten elterjedt a hőszivattyús fűtés. Ez jól mutatja: a hideg nem akadály, ha a rendszert a helyi viszonyokra tervezik.
Összefoglalva
A levegő-víz hőszivattyú a hazai teleken is megbízhatóan fűt. A kulcs, hogy a gépet a méretezési külső hőmérsékleten (−13 °C) mért teljesítményére méretezzük, és a fűtési rendszer a lehető legalacsonyabb vízhőmérséklettel működjön.
Gyakori kérdések
Mi az a leolvasztás, és baj, ha gőzölög a kültéri egység?
Nem baj, ez normális üzem. A kültéri hőcserélő a levegőnél hidegebb, ezért −5…+5 °C körül, párás időben dér rakódik rá, ami rontja a hőátadást. A gép ezt időnként néhány perc alatt leolvasztja: megfordítja a körfolyamatot, és a fűtési vízből vesz vissza hőt. Ilyenkor gőzölhet, csöpöghet a kültéri egység. Ezért kell a leolvasztáshoz elegendő víztérfogat (szükség esetén puffer) és fagymentes kondenzvíz-elvezetés.
Kell-e elektromos kiegészítő fűtés?
Sok hőszivattyúban van elektromos fűtőbetét (a Fisher AQUANOVA EVO 2-ben például 3 kW), elsősorban a melegvíz fertőtlenítéséhez és vészüzemre. Mi úgy méretezünk, hogy a gép −13 °C-on, a melegvíz-készítés idejével együtt, fűtőbetét nélkül is egyedül fedezze a ház hőigényét – fűtésre a betét legfeljebb az ennél is hidegebb, ritka órákban kapcsolhat be. Ha sokat jár, az alulméretezésre vagy túl magas vízhőmérsékletre utal.
Miért csökken a teljesítmény hidegben?
Mert hidegebb levegőből nehezebb hőt kivenni: a párolgási hőmérséklet csökkenésével a kompresszor által beszívott hűtőközeg-gőz sűrűsége, és vele a szállított tömegáram is csökken, a hőmérséklet-emelés pedig nő. A Fisher AQUANOVA 12 kW legnagyobb teljesítménye 35 °C-os vízzel +7 °C-on 18,2 kW, −15 °C-on 11,3 kW, a COP-ja ugyanitt 3,91-ről 2,58-ra csökken (gyártói adatlap). Ezért a gépet a méretezési hőmérsékleten (−13 °C) mért gyártói teljesítményre választjuk, nem a névlegesre.