Radiátor vagy padlófűtés hőszivattyúhoz? Az előremenő hőfok a kulcs
Hőszivattyúval radiátorral is lehet fűteni, de nem mindegy, milyen vízhőmérséklet kell hozzá. Megmutatjuk, mitől függ, és mikor kell radiátort cserélni.
A hőszivattyú hatásfoka egy dologtól függ a legjobban: milyen meleg vizet kell előállítania. Ezt nevezzük előremenő hőfoknak. Minél alacsonyabb, annál kevesebb áram kell ugyanannyi hőhöz.
Miért számít ennyire a vízhőmérséklet?
A hőszivattyú a kinti hőt „emeli fel” a fűtővíz hőmérsékletére. Minél nagyobb ez az emelés, annál több munkát végez a kompresszor. A Fisher AQUANOVA 12 kW adatlapja szerint a SCOP 35 °C-on 4,68, 55 °C-on 3,59 – ugyanannyi hőhöz 55 °C-on 30%-kal több villamos energia kell.
Milyen vízhőmérsékletre méretezünk?
A szükséges előremenő hőmérsékletet a hőleadók felülete és a helyiségek hőigénye határozza meg – helyiségenként számoljuk. A gépet a hőleadó típusa szerint 35 °C-ra (padló- és falfűtés), 45 °C-ra (fan-coil) vagy 55 °C-ra (radiátoros vagy vegyes rendszer) méretezzük; 55 °C felett csak a legfeljebb 70 °C-os előremenőre képes R290 gép jöhet szóba, egyedi gépkiválasztással – nagy hidegben a gyártó szerint elérhető legmagasabb előremenő ennél alacsonyabb lehet, ezt a −13 °C-os adatlapi pontban ellenőrizzük.*
Radiátorral is működik?
Igen. Sok meglévő radiátoros rendszer alkalmas hőszivattyúra, különösen ha a ház szigetelése javult, mióta a radiátorokat beépítették – ilyenkor a radiátorok alacsonyabb vízhőmérsékleten is elég hőt adhatnak; ezt helyiségenként számoljuk.
A kérdés tehát nem az, hogy radiátor vagy padlófűtés, hanem hogy a meglévő hőleadók milyen vízhőmérséklettel tudják kifűteni az adott helyiséget.
Honnan derül ki?
A helyszíni felmérésből. A meglévő radiátoroknál összevetjük:
- mennyi hő kell a méretezési napon (−13 °C),
- mennyit ad le a meglévő radiátor a tervezett, alacsonyabb vízhőmérsékleten.
Ahol nem elég, ott nagyobb radiátor, kiegészítő hőleadó vagy szigetelés a megoldás. Előfordul, hogy csak egy-két szobában kell beavatkozni, és utána az egész ház alacsonyabb hőfokkal fűthető.
Összefoglalva
- Padlófűtéssel a hőszivattyú a legnagyobb hatásfokkal dolgozik, de radiátorral is jól működhet.
- A döntő a szükséges előremenő hőfok, amit számítással kell meghatározni.
- Nem feltétlenül kell minden radiátort cserélni, csak ott, ahol a számítás szerint szűk a keresztmetszet.
Gyakori kérdések
Le kell cserélni az összes radiátort?
Ritkán. A radiátorok hőleadása alacsonyabb vízhőmérsékleten csökken: 45/40 °C-os vízzel egy Vogel&Noot lapradiátor a 75/65/20 °C-os névleges teljesítményének 33,8–36,1%-át adja (gyári kitevővel számolva). A helyszíni felmérés megmutatja, hol elég így is a meglévő – mert eredetileg túlméretezték, vagy mert a házat szigetelték –, és hol kell nagyobbra, több sorosra cserélni. Előfordul, hogy ez csak egy-két szoba.
Új építésnél mit javasoltok?
Felületfűtést: padló- vagy falfűtést. Nagy felületen, alacsony (nálunk 35 °C-os méretezési) vízzel is kifűt, ezért ez adja a legjobb SCOP-ot (a Fisher AQUANOVA sorozatnál 35 °C-on 4,68–5,26), és nyáron – harmatpont-figyeléssel – kíméletes, huzatmentes hűtésre is használható. Fürdőszobánál a számítás mutatja meg, elég-e a padló a magasabb belső hőmérséklethez, vagy kiegészítő törölközőszárító kell.
Mennyi hőt tud leadni a padlófűtés?
A padló felületi hőmérsékletét élettani okokból korlátozni kell: az MSZ EN 1264 szerint a tartózkodási zónában legfeljebb 29 °C, a szegélyzónában 35 °C. Hogy a padló 35 °C-os előremenővel mennyit ad le, azt a csőosztás és a burkolat alapján számoljuk; ha kevés, sűrűbb csőosztás, magasabb vízhőmérséklet vagy kiegészítő hőleadó kell. Hogy a padló egyedül elég-e, azt a helyiség számított hőigénye dönti el.