Gázkazán és hőszivattyú együtt: mikor éri meg a hibrid rendszer?

Nem mindig kell azonnal teljesen lemondani a gázról. A hibrid rendszer – hőszivattyú és gázkazán együtt – sok háznál ésszerű átmenet vagy akár végleges megoldás.

Hogyan működik?

A két hőtermelő egy közös fűtési rendszerre dolgozik, és a szabályozás dönti el, melyik fűt:

• Az év nagy részében a hőszivattyú fűt, mert enyhébb időben a leghatékonyabb.
• A leghidegebb napokon – egy beállított külső hőmérséklet, az úgynevezett bivalens pont alatt – a gázkazán átveszi vagy kiegészíti a fűtést.

Mivel a nagyon hideg órák száma egy fűtési idényben viszonylag kevés, a hőtermelés nagyobb részét így is a hőszivattyú adja.

Kinek jó választás?

• Ha a ház régebbi, gyengébben szigetelt, és magas vízhőmérséklet kell a leghidegebb napokon.
• Ha a meglévő radiátorokat nem szeretnéd vagy nem tudod lecserélni.
• Ha a gázkazán még jó állapotú, és kár lenne kidobni.
• Ha tartalékot szeretnél: ha az egyik rendszer leáll, a másik fűt.

Előnyök

• Kisebb hőszivattyú is elég lehet, mert a csúcsterhelést a kazán viszi – ez a beruházási költségen érződik.
• A hőszivattyú a kedvező hatásfokú tartományban dolgozik többet.
• Ellátásbiztonság: két független hőtermelő.

Hátrányok, amire figyelni kell

• Két rendszert kell karbantartani, a gázszolgáltatás alapdíja is megmarad.
• Nagyobb gépházigény, összetettebb hidraulika és szabályozás.
• A rossz beállítás könnyen oda vezet, hogy a kazán többet fut, mint kellene – ezért fontos a helyes bivalens pont és a hidraulikus beszabályozás.

Hogyan döntsük el?

A kulcs itt is a hőterhelés-számítás: ebből látszik, mekkora hőszivattyú kellene önmagában, és mekkora hibrid felállásban, illetve hogy a meglévő hőleadók milyen vízhőmérsékletet igényelnek. Ez alapján a rendszertervben mindkét változatot össze tudjuk hasonlítani. A hibrid változatot egyedi rendszertervben számoljuk – a kalkulátorunk a tisztán hőszivattyús rendszert méretezi.