Milyen hőszivattyút válasszak? Levegő, talaj vagy víz

A hőszivattyú mindig egy hőforrásból vonja el a hőt, és azt adja át a ház fűtési rendszerének. A típusokat ezért elsősorban a hőforrás szerint különböztetjük meg: levegő, talaj vagy talajvíz. Mindegyik működik – a kérdés, hogy melyik illik az adott telekhez, házhoz és költségkerethez.

A fő típusok röviden

Típus	Hőforrás	Előny	Amire figyelni kell
Levegő-víz	kültéri levegő	nincs fúrás, gyors telepítés, legkisebb beruházás	hidegben csökken a hatásfok; kültéri egység helye, zaja
Talajszondás (föld-víz)	talaj, függőleges fúrással	egész évben stabil, jó hatásfok	fúrás költsége, engedélyezés, földtani adottságok
Talajkollektoros (föld-víz)	talaj, vízszintes csőhálózattal	nincs mélyfúrás	nagy szabad telekterület kell, a kert felásása
Talajvizes (víz-víz)	talajvíz, két kúttal	a legstabilabb hőforrás	vízhozam, vízminőség, vízjogi engedély
Levegő-levegő (klíma)	kültéri levegő	olcsó, hűt is	nem ad melegvizet, nem a vizes fűtési rendszeren át fűt

Levegő-víz hőszivattyú

Családi házaknál ma a levegő-víz hőszivattyú a legelterjedtebb: nem kell hozzá fúrás vagy földmunka, a kültéri egység néhány nap alatt telepíthető, és a meglévő radiátoros vagy padlófűtéses rendszerre köthető. A hátránya, hogy a hatásfoka a külső hőmérséklettől függ – ezért kell a gépet a méretezési külső hőmérsékleten (−13 °C) mért teljesítményére méretezni.

Két kivitelben készül:

• Monoblokk: a teljes hűtőkör a kültéri egységben van, a házba csak fűtővíz megy. Nincs beltéri hűtőköri szerelés, de a kültéri vezetékeket fagy ellen védeni kell.
• Split: a hűtőkör egy része a beltéri egységben van, a kettőt hűtőközeg-vezeték köti össze. Rugalmasabb elhelyezés, de hűtőköri szerelést igényel.

Talajszondás és talajkollektoros rendszerek

A mélyebb talajrétegek hőmérséklete egész évben kiegyenlítettebb, mint a levegőé; a felszínközeli réteg évszakosan ingadozik. Ezért a föld-víz hőszivattyú télen egyenletesebb hatásfokkal dolgozik, mint a levegős.

• A talajszonda függőleges fúrás, amelynek mélysége a hőigénytől és a talajtól függ. A fúrás engedély- vagy bejelentésköteles lehet, és nem mindenhol megengedett (pl. vízbázis-védelmi területen).
• A talajkollektor vízszintesen, fagyhatár alatti mélységben lefektetett csőhálózat. Nem kell mélyfúrás, de a kollektor nagy felületet foglal el – a szükséges területet a hőigényből és a talaj nedvességtartalmából kell kiszámolni –, a kertet fel kell hozzá bontani, és fölé nem építhető.

Talajvizes (víz-víz) rendszer

A talajvíz a legstabilabb hőforrás, de ehhez két kút kell (egy termelő és egy visszasajtoló), megfelelő vízhozam és vízminőség, valamint vízjogi engedély. Ahol ezek adottak, a talajvíz egész évben kiegyenlített hőmérséklete miatt jó hatásfokot ad; ahol nem, ott nem opció.

Mi dönt valójában?

A típusnál fontosabb, hogy a rendszer a házhoz legyen tervezve:

1. Hőterhelés: mennyi hő kell a méretezési napon (−13 °C) – ez adja a gép méretét. Részletek: Hőterhelés-számítás: miért nem elég a négyzetméter?
2. Hőleadók és előremenő hőfok: radiátorral vagy padlófűtéssel mekkora vízhőmérséklet kell. Részletek: Radiátor vagy padlófűtés?
3. Telek és engedélyek: van-e hely és lehetőség fúrásra, kollektorra vagy kútra.
4. Beruházás és üzemeltetés együtt: a talajhős rendszer drágább, de egyenletesebb hatásfokú; a levegős olcsóbb, és jó méretezéssel a hazai teleken is gazdaságos.

A levegő-víz rendszer fúrás nélkül, a meglévő vizes fűtésre köthető; jól méretezve és beszabályozva télen is fedezi a hőigényt. A talajhős megoldás ott indokolt, ahol a telek és a hőigény ezt lehetővé teszi, és a nagyobb beruházás megtérül.

Összefoglalva

Nincs „legjobb” hőszivattyú, csak a házhoz illő. A döntés sorrendje: előbb a hőterhelés-számítás és a rendszerterv, utána a típus és a gép – nem fordítva.