Hőterhelés-számítás: miért nem elég a négyzetméter?

„Hány kilowattos hőszivattyú kell egy 120 négyzetméteres házhoz?” – sokan ezzel a kérdéssel keresnek meg minket. A becsületes válasz: négyzetméterből nem lehet megmondani. Egy újonnan épült, jól szigetelt házhoz és egy hetvenes évekbeli, szigeteletlen kockaházhoz ugyanazon az alapterületen is teljesen más gép kell.

Mitől függ, mennyi hő kell egy háznak?

A fűtést arra a hőteljesítményre méretezzük, amennyit a ház a méretezési külső hőmérsékleten (nálunk −13 °C) folyamatosan elveszít. Ez két fő részből áll:

• Transzmissziós hőveszteség: ami a falakon, a födémen, a padlón és a nyílászárókon keresztül távozik. Ezt a szerkezetek anyaga, vastagsága és a szigetelés határozza meg.
• Szellőzési hőveszteség: ami a friss levegő bejutásával és a meleg levegő távozásával vész el – ablaknyitás, résszellőzés, szellőzőrendszer.

Ehhez jön még a használati melegvíz előállítása, ha azt is a hőszivattyú végzi.

Mit csinál a hőterhelés-számítás?

A hőterhelést az MSZ EN 12831-1:2017 szabvány épületszintű módszerével, az egész épületre számoljuk. Meghatározzuk:

1. a határoló szerkezetek (falak, ablakok, födém, padló) felületét – a falat külső méretekkel (MSZ EN 12831-1), a födémet és a padlót belső méretekkel (9/2023. ÉKM) – és hőátbocsátási tényezőjét; a talaj felé az EN ISO 13370 szerint, a fűtetlen padlás felé b = 0,9 korrekcióval (9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet),
2. a hőhidakat minden külső határolón, az ablakokon is,
3. a belső és a −13 °C-os méretezési külső hőmérséklet különbségét,
4. a szellőzésből adódó veszteséget: a szükséges 0,5 1/h légcsere és a nyílászárók tömítetlenségéből adódó filtráció összegét (9/2023. ÉKM rendelet).

Az eredmény megmutatja, hány kilowatt hő kell a méretezési napon. Erre választjuk a gépet, a gyártó −13 °C-os teljesítményadata alapján. A számítás minden lépését és a felhasznált alapértékek forrását kiírjuk, így ellenőrizhető. A határoló felületeket a megadott épületadatokból határozzuk meg, ezért az eredmény előméretezés: a végleges értéket a helyszíni felmérés után rögzítjük.

Mi történik, ha rosszul van méretezve?

Alulméretezett gép: a méretezési hőmérséklet körüli napokon nem bírja a terhelést. Ilyenkor a beépített elektromos fűtőpatron segít be, ami nagyon drága üzem. Rossz esetben a ház egyszerűen nem melegszik ki. Mi ezért úgy méretezünk, hogy a gép fűtőpatron nélkül, egyedül fedezze a −13 °C-os igényt.

Túlméretezett gép: enyhe időben sűrűn ki-be kapcsol (ezt hívják ciklizálásnak), rosszabb hatásfokkal dolgozik, gyorsabban kopik – és a beszerzése is feleslegesen drágább.

A jól méretezett hőszivattyú az év nagy részében részterhelésen, egyenletesen dolgozik. Ekkor a leghatékonyabb.

És a radiátorok?

A hőszivattyú alacsonyabb vízhőmérséklettel dolgozik, mint egy gázkazán. Ha egyetlen szobában is kicsi a radiátor, az egész rendszert magasabb hőfokra kellene állítani, hogy az is kimelegedjen – ez pedig rontja a hatásfokot. Ezért a meglévő radiátorokat a helyszíni felmérésen ellenőrizzük.

Összefoglalva

• A négyzetméter alapú becslés nem alkalmas gépválasztásra.
• A gépméretet a hőterhelés adja meg: az ajánlatkéréskor megadott adatokból a kalkulátorunkkal, az MSZ EN 12831-1 módszerével, lépésenként levezetve számoljuk előre (így számolunk), a végleges értéket a helyszíni felmérés után rögzítjük.
• Erre épül a gépméretezés: előremenő hőfok, tárolók, tételes ajánlat.
• Utána jön a hidraulikus beszabályozás, amitől a számítás a valóságban is működik.