Wekerle Plusz otthonfelújítás hőszivattyúval: így jön ki a 30% megtakarítás

Frissítés, 2026. november 2.: a program hivatalos oldala (wekerle.kormany.hu) szerint a Wekerle+ Családi Ház Program 2027 februárjában, a társasházi program márciusban, a Wekerle+ Lakástakarék 2027 januárjában indul. A kormányrendelet és a pályázati felhívás november 2-ig nem jelent meg, így a beadás helye, módja és az elszámolható költségek pontos köre még nem ismert. Közben az EU a gázfűtés szén-dioxid-díját (ETS2) 2028-ra halasztotta – hogy ez mit jelent egy gázzal fűtött háznál, külön cikkben számoltuk ki: ETS2: 2028-tól minden köbméter gázra szén-dioxid-díj jön.

Ezen a héten, október 27-én a kormány újabb részleteket közölt a Wekerle Plusz programról. A felújítási támogatásnál most már ismert a futamidő, a támogatás aránya besorolás szerint és a tervezett kezdés. A feltétel ugyanaz maradt: legalább 30% energiamegtakarítás, felújítás előtti és utáni energetikai tanúsítvánnyal igazolva.

Ebben a cikkben azt nézzük meg mérnöki szemmel, mit jelent ez a 30% egy hőszivattyús felújításnál: mivel számol a tanúsító, mennyit hoz a gázkazán cseréje, és mi a helyzet a radiátoros házakkal. A program pénzügyi oldalát (hitel, törlesztő) a korábbi cikkünkben számoltuk végig.

Mi derült ki ezen a héten?

A kormány október 27-i bejelentése és a program hivatalos oldala (wekerle.kormany.hu) alapján:

Családi ház	Bejelentett feltétel
Indulás	2027 február (társasház, panel: március)
Hitel	legfeljebb 15 millió Ft, fix 3%, legfeljebb 15 év
Támogatás	a felújítás előtti besorolás szerint: D–G: a hitel 30%-a, H–I: 50%-a, legfeljebb 7,5 millió Ft; A–C: nincs támogatás, csak hitel
A támogatás formája	a hitel tőketartozásának előtörlesztése
Önerő	a hitelösszegen felül 5%, legfeljebb 500 ezer Ft
Támogatható	hőszigetelés, nyílászárócsere, hőszivattyú, hatékony split klíma, melegvíz-rendszer, termosztatikus radiátorszelepek, világítás, árnyékolás; napelem a támogatás legfeljebb 20%-áig
Nem támogatható	gázkazán
Elszámolható lehet	tervezés, műszaki ellenőrzés, pályázati tanácsadás
Igazolás	legalább 30% energiamegtakarítás a felújítás előtti és utáni tanúsítvány alapján, költségek számlával

A kormány 70–80 tanácsadót vonna be a pályázatok összeállításába. Még nem ismert: a rendelet és a felhívás szövege, a lebonyolító, a beadás módja, és az, hogy a felhívás előtt elkezdett munka elszámolható-e.

Mit mér a 30%?

A tanúsítvány nem a gázszámlát és nem a villanyszámlát hasonlítja össze, hanem az összesített energetikai jellemzőt. A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 2. § 37. pontja szerint ez „az épület fajlagos nem megújuló forrásból származó primerenergia-igénye egységnyi hasznos alapterületre és egy évre vetítve”.

A tanúsító tehát kiszámolja, mennyi energiát kell a háznak évente az épületgépészetbe betáplálni (fűtés, melegvíz, segédenergia), és ezt energiahordozónként súlyozza. A súlyozó tényezők a rendelet 7. mellékletében vannak:

Energiahordozó	Nem megújuló tényező (fnren)
Földgáz (fosszilis, gáz)	1,1
Hálózati villamos energia	2,3
Környezeti hő (levegő, talaj, víz – hőszivattyú)	0
Napelemes villamos energia	0

Ebből következik a lényeg: a hőszivattyú a hő nagyobb részét a környezetből veszi, és ez a rész nulla súllyal szerepel. Csak a kompresszor és a segédberendezések áramfogyasztása számít, azt viszont 2,3-szoros szorzóval. A hőszivattyú tehát akkor hoz megtakarítást, ha a szezonális teljesítménytényezője (SCOP) jóval nagyobb, mint amit a 2,3-as szorzó „elvisz”.

Számpélda: gázkazán helyett hőszivattyú

Vegyünk egy házat, amelynek a fűtéshez évente 15 000 kWh hőre van szüksége, és ezt most gázkazán állítja elő 90%-os éves hatásfokkal. A hőszivattyú a Fisher AQUANOVA R290 10 kW: gyártói adatlap szerinti SCOP-ja (MSZ EN 14825:2022, átlagos éghajlat) 35 °C-os vízzel 5,04, 55 °C-os vízzel 3,81.

A hőtermelő nem megújuló primerenergia-igénye:

• Gázkazán: 15 000 ÷ 0,90 × 1,1 = 18 333 kWh/év
• Hőszivattyú, 55 °C (radiátor): 15 000 ÷ 3,81 × 2,3 = 9 055 kWh/év → −50,6%
• Hőszivattyú, 35 °C (padlófűtés): 15 000 ÷ 5,04 × 2,3 = 6 845 kWh/év → −62,7%

A megtakarítás aránya nem függ a ház hőigényétől, csak a két hatásfoktól és a két tényezőtől:

megtakarítás = 1 − (2,3 × η_kazán) ÷ (1,1 × SCOP)

Régi kazán éves hatásfoka	55 °C, SCOP 3,81	35 °C, SCOP 5,04	A 30%-hoz szükséges legkisebb SCOP
80%	−56,1%	−66,8%	2,39
90%	−50,6%	−62,7%	2,69
100%	−45,1%	−58,5%	2,99

A kazán hatásfokát a tanúsító a meglévő berendezés adataiból veszi; a táblázat azt mutatja, hogyan hat ez az eredményre. Minél jobb a régi kazán, annál kisebb a hőszivattyú előnye, de a 30%-hoz szükséges SCOP még 100%-os kazánhatásfok mellett is 2,99, ami alatta marad az adatlapi 55 °C-os értéknek.

Miért számít a radiátor?

A fenti táblázatban a két hőszivattyús oszlop között 12 százalékpont a különbség. Ez az előremenő hőmérséklet hatása: magasabb vízhőmérsékletnél a kompresszornak nagyobb nyomásviszonyt kell előállítania (magasabb kondenzációs nyomás), ugyanahhoz a hőhöz több villamos munka kell, és a SCOP csökken.

Radiátoros háznál ezért nem az a kérdés, hogy „mehet-e hőszivattyú a radiátorra”, hanem az, hogy milyen előremenő hőmérséklettel adják le a radiátorok a méretezési hőterhelést. Ezt helyiségenként kell ellenőrizni: a radiátor leadott teljesítménye a víz és a helyiség közepes hőmérséklet-különbségének hatványával (MSZ EN 442 radiátorkitevő) csökken, ezért alacsonyabb vízhőmérsékleten aránytalanul kevesebbet ad le (lásd: radiátorok ellenőrzése hőszivattyúhoz).

• Ha a radiátorok 55 °C-kal kifűtik a házat, a 30% a hőtermelő oldalán bőven teljesül.
• Ha egy-két helyiség magasabb hőmérsékletet kérne, olcsóbb ott radiátort cserélni vagy bővíteni, mint az egész rendszert magasabb hőfokon járatni.
• A Wekerle-listán szereplő termosztatikus radiátorszelepek és a hidraulikus beszabályozás együtt teszik lehetővé, hogy a gép a lehető legalacsonyabb előremenővel dolgozzon.
• Ha közben szigetelés is készül, csökken a hőterhelés, és ugyanazok a radiátorok alacsonyabb hőmérsékleten is elegendők lesznek. Ezért érdemes a hőterhelést a felújítás utáni állapotra számolni.

Amit a hőtermelő-számítás nem mutat

A példa csak a hőtermelő cseréjét mutatja. A tanúsító az egész épületet számolja, és ebben több tétel módosíthatja az eredményt:

1. Melegvíz. Ha a hőszivattyú készíti a melegvizet is, az is ugyanígy számít; a melegvíz-készítés magasabb hőfokon, kisebb hatásfokkal történik. Ha a melegvíz gázzal marad, az a rész nem javul.
2. Elosztás, tárolás, segédenergia. A keringtető szivattyúk áramfogyasztása 2,3-as szorzóval szerepel, a csővezetékek és a tárolók hővesztesége növeli a betáplálandó energiát.
3. Pótfűtés, hibrid üzem. A rendelet szerint a hőszivattyúnál a pótfűtés lefedési arányával kell számolni. Ha például a gázkazán marad, és a hő 25%-át adja: 0,75 × 2,3 ÷ 3,81 + 0,25 × 1,1 ÷ 0,90 = 0,758 kWh nem megújuló primer energia 1 kWh hőre, a gázkazán 1,222 kWh-jával szemben. Ez 38%-os csökkenés – még mindig 30% fölött, de jóval kevesebb, mint a tisztán hőszivattyús 51%. Hogy a program a hibrid megoldást elfogadja-e, a felhívásból derül ki; a gázkazán maga nem támogatható tétel.
4. Split klíma. A program a hatékony split klímát is támogatja; hogy egy-két klíma mikor elég a 30%-hoz, külön számoltuk: split klíma vagy hőszivattyú.
5. A gép valós adatai. A tanúsító a beépítendő gép adataival számol, ezért a gépet a tanúsítás előtt ki kell választani, és a rendszertervben rögzíteni az előremenő hőmérsékletet.

Mire figyelj a besorolásnál?

A támogatás aránya a felújítás előtti tanúsítvány besorolásán múlik: D–G besorolásnál 30%, H–I besorolásnál 50%, A–C besorolásnál nincs vissza nem térítendő rész. Egy 15 millió Ft-os hitelnél ez 4,5 millió Ft (30%) vagy 7,5 millió Ft (50%) előtörlesztés.

A korábbi elemzések szerint nem biztos, hogy a program a most készülő tanúsítványt elfogadja (Jogi Hírek, október 22.). A tanúsítványt ezért érdemes a felhívás megjelenése után elkészíttetni, a műszaki előkészítést viszont már most el lehet kezdeni.

Mit érdemes most csinálni?

1. Hőterhelés-számítás a felújítás utáni állapotra. Ebből derül ki, mekkora gép kell, és milyen előremenő hőmérséklet elég.
2. Radiátorok ellenőrzése helyiségenként. Ha 55 °C nem elég, a hőleadók bővítése a 30%-os feltételnek és az üzemköltségnek is jót tesz.
3. Gépválasztás gyártói adatlap alapján, a tervezett előremenő hőmérséklethez tartozó SCOP-pal, és döntés a melegvíz-készítésről.
4. Ne kezdj kivitelezésbe a felhívás előtt, ha a támogatással számolsz – a munkakezdés szabályát még nem tették közzé.

A felmérésen kiszámoljuk a ház hőterhelését, ellenőrizzük a radiátorokat, és összeállítjuk a rendszertervet a tanúsítóhoz szükséges adatokkal. A program aktuális állapotát a pályázati oldalunkon követjük.

Források: wekerle.kormany.hu (Családi Ház Program, 2026. október 30-i állapot); Pénzcentrum, 2026. október 27. („Wekerle Plusz: … 40 pontban a legfontosabb bejelentések”) és október 28. (Kapitány István bejelentése); Jogi Hírek, 2026. október 22.; 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 2. § 37. pont, 5. melléklet 2.8. pont és 7. melléklet (Nemzeti Jogszabálytár); Fisher AQUANOVA R290 2026 gyártói adatlap (FHF-MBWHS-101HE4, MSZ EN 14825:2022).